A Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének Alapszabálya
- Az egyesület neve, jogállása, székhelye
2. Az egyesület célja és tevékenysége
3. Az egyesület tagjai
4. A tagok jogai
5. A tagok kötelezettségei
6. A tagsági viszony megszűnése
7. Az egyesület szervei és tisztségviselői
8. A vezető tisztségviselők megválasztása és a megbízás megszűnése
9. Összeférhetetlenség, etikai eljárás
10. Az egyesület gazdálkodása
11. Az egyesület megszűnése
12. Egyéb rendelkezések
1. Az egyesület neve, jogállása, székhelye
1.1. Az egyesület neve:
Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete,
rövidítve: MFTE.
Az egyesület neve idegen nyelveken:
Association of Hungarian Translators and Interpreters
Association des Traducteurs et Interprétes Hongrois
Verein Ungarischer Übersetzer und Dolmetscher
Rövidítésként idegen nyelveken is az „ MFTE” érvényes.
1.2. Az egyesület jogállása:
Az egyesület az Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63. § (1) bekezdése alapján a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
1.3. Az egyesület székhelye és címe:
1068 Budapest, Városligeti fasor 24. fszt. 1.
2. Az egyesület célja és tevékenysége
2.1. Az egyesület célja a fordítók és tolmácsok szakmai, szabadfoglalkozású és vállalkozói érdekinek képviselete és védelme, a hivatásos fordítás és tolmácsolás szakmai kritériumainak megállapítása, karbantartása, elfogadtatása és tiszteletben tartásának előmozdítása, a szakmai hazai és európai, illetve nemzetközi társadalmi tekintélyének és megbecsülésének növelése- professzionális munka elismertetése és a kontár munka visszaszorítása érdekében. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
2.2. A 2.1. pontban meghatározott célok elérése érdekében az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:
2.2.1. Alkotmányos jogaival élve arra törekszik, hogy bővítse beleszólási lehetőségeit a szakmát érintő törvények és jogszabályok ás azok változtatásai és módosításai előkészítésében, a szakma egészét érintő jog, társadalom- és gazdaságpolitikai kérdések megoldásában.
2.2.2. Figyelemmel kíséri a fordítási és tolmácsi piac alakulását, a tisztességes piaci magatartás érvényesülését.
2.2.3. Lehetőségei szerint előmozdítja a fordítói és szakmai minősítés egységesítését és annak a munkavégzés kizárólagos feltételévé emelését.
2.2.4. Lehetőségei szerint elősegíti tagjai szakmai tudásának gyarapítását.
2.2.5. Szakmai etikai kódexet dolgoz ki és őrködik betartása felett.
2.2.6. Ápolja szakmai nemzetközi kapcsolatait, elősegíti a tapasztalatcserét.
2.2.7. Ápolja kapcsolatait a szakmában érintett más hazai szervezetekkel az egész szakma helyzetének javítása céljából a közös érdekek együttes előmozdítása és a közöttük keletkező érdekkonfliktusok korrekt kezelése útján.
2.2.8. A szakmát, a fordítók és tolmácsok munkáját, a tőlük joggal elvárható szolgáltatásokat, nélkülözhetetlen munkakörülményeiket megismerteti a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel és általában a közvéleménnyel.
3. Az egyesület tagjai
3.1. Rendes tag
3.1.1. Az egyesület rendes tagjai lehetnek mindazon természetes személyek, akik fordítást és/vagy tolmácsolást hivatásszerűen végeznek, és ha
3.1.1.1. a 24/1986 (VI.26.) MT sz. rendelet szerinti szakfordítói és/vagy tolmács vizsgát tettek;
3.1.1.2 vizsgát nem tettek, de fordítói és/vagy tolmács tevákenységükről megfelelő referenciákat tudnak felmutatni
3.1.1.2 két MFTE-tag ajánlásával támogatja felvételüket.
3.1.1.3 A felvételi kérelmeket az elnökség bírálja el.
3.1.1.4. Az egyesületen belül a rendes tagoktól létrejövő kisebb szakmai csoportok szigorúbb feltételekhez is köthetik a csoportbeli tagságot.
3.2. A tagsági viszony szüneteltetése
A tag kérheti tagsági viszonyának szüneteltetését. Ez idő alatt tagdíjat nem fizet, tisztségre nem választható és nem vesz részt az egyesületi döntéshozatalban. A tagsági viszonyát szüneteltető személy kérheti tagsági viszonyának reaktiválását az új tagokra vonatkozó tagfelvételi eljárás nélkül.
3.3. Pártoló tag
3.3.1. Az elnökség egyetértésével az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan gazdálkodó szervezet, illetve intézmény, amely az egyesület céljait és tevékenységét támogatni kívánja, az egyesület alapszabályát elfogadja, és rendszeresen fizeti a vagyoni hozzájárulást. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
3.3.2. A vagyoni hozzájárulás összegéről az elnökség és a pártoló tag állapodik meg. A vagyoni hozzájárulás legkisebb összege a mindenkori rendes egyéni tagdíj tízszerese.
3.3.3. A pártoló tagi viszonya nem sértheti az egyesület önállóságát.
3.4. Tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli tagok
A fordító és tolmács szakma gyakorlásában vagy támogatásában kiemelkedő személyeket az egyesület tagjai választják meg az egyesület tiszteletbeli tagjaivá, illetve tiszteletbeli elnökeivé. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei egyebekben megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel.
3.5. Örökös tagok
Az egyesület céljai érdekében hosszú ideig kiemelkedő munkát végzett tagokat a közgyűlés az elnökség javaslatára az egyesület örökös tagjává, az egyesületben betöltött tisztségével járó címének örökös viselőjévé választhatja. Az örökös tagok jogai és kötelezettségei egyebekben megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel.
4. A tagok jogai
4.1. A rendes tag jogai:
4.2.1. Választ és választható az egyesületi tisztségekre. Nem választható egyesületi tisztségre az a rendes tag, aki a fordító és tolmács szakmában érintett más egyesület tisztségviselője.
4.2.2. Szavazatával részt vesz a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésében.
4.2.3. Igénybe veszi az egyesület által nyújtott, az egyesület bevételeiből finanszírozott szolgáltatásokat, részt vesz az egyesületi akcióban.
4.2.4. Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az elnökségnek és/vagy a Közgyűlésnek bármilyen az egyesületet érintő kérdésben.
4.3. A pártoló tagok az egyesület rendezvényein képviseltetik magukat, de nem választhatók tisztségre és nem szavazhatnak az egyesületi döntésekben.
4.4. A tiszteletbeli örökös tagok rendes tisztségre nem választhatók, egyebekben a rendes tagokéval azonos jogok illetik meg őket.
4.5. A tag tagsági jogait gyakorolhatja személyesen vagy meghatalmazott képviselője által, utóbbi esetben a meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
5. A tagok kötelezettségei
5.1. A rendes tag kötelezettségei:
5.1.1. Közreműködni az egyesületi célok megvalósításában.
5.1.2. Megtartani az alapszabály és az etikai kódex rendelkezéseit és végrehajtani a közgyűlés határozatait.
5.1.3. A megszabott határidőig megfizetni a tagdíjat.
5.2. A pártoló tagok kötelezettsége a vagyoni hozzájárulás megfizetése.
5.3. A tiszteletbeli és örökös tagok tagdíjfizetésre nem kötelezettek.
6. A tagsági viszony megszűnése: a tagsági viszony megszűnhet
6.1. elhalálozással
6.2. felmondással
6.3. kizárással
6.3.1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról, és lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal igazolható módon, írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) kell közölni. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Kizárható az a tag, aki
a) a tagdíjat rendszeresen nem fizeti
b) a vele való együttműködést lehetetlenné teszi és/ vagy nyilvánosság előtt olyan nyilatkozatot tesz, amellyel az egyesületet lejáratja, céljait veszélyezteti.
A tagdíjfizetés elmulasztása esetén a mulasztó tagot igazolható módon, írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában), 8 napos határidő tűzésével fel kell szólítani a tagdíj megfizetésére, és figyelmeztetni kell e fizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeire is.
6.3.2. A kizárásról első fokon az elnökség, másodfokon a közgyűlés dönt, az elnökség döntése ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés a fellebbezést követő első ülésén dönt a fellebbezésről, és annak eredményéről igazolható módon, írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) értesíti a kizárással érintet tagot és az elnökséget.
7. Az egyesület szervei és tisztségviselői
7.1. Az egyesület szervei:
7.1.1. Közgyűlés
A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlés a jelenlévők egyszerű szótöbbségével dönt a közgyűlés tisztségviselőinek, a közgyűlés levezető elnökének, a szavazatszámlálók személyének a megválasztásáról, valamint a jegyzőkönyvvezetés szabályairól.
7.1.1.1. A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok 50%-a plusz egy fő jelen van. Ha a meghirdetett közgyűlés határozatképtelen, akkor a Ptk. szerint az azonos napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha ezt a figyelmeztetést az előző közgyűlés meghívója tartalmazza. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
7.1.1.2. A szavazás rendje
a) A közgyűlés nyílt szavazással hozza döntéseit, kivéve az elnök, az elnökségi tagok és az ellenőrző bizottság tagjai megválasztását, ami titkos szavazással történik.
b) A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait, kivéve az alapszabály és az etikai kódex elfogadását, amelyhez a közgyűlésen szavazati joggal résztvevők legalább kétharmadának igenlő szavazatára van szükség.
c) A közgyűlés bármely tag javaslatára szótöbbséggel titkos szavazást rendelhet el bármely kérdésben.
d) Közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
e) Határozathozatal közgyűlés tartása nélkül
– Közgyűlés tartása nélküli határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő írásbeli (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére.
– A közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk-nak, illetve a jelen alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne közgyűlés tartása esetén.
– Ha bármely tag a közgyűlés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
7.1.1.3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Az alapszabály, a szakmai és etikai kódex elfogadása.
b) Az egyesületnek más szervezethez való csatlakozásáról, illetve megszűnéséről való döntés.
c) Az egyesület elnökének, az elnökség tagjainak valamint az ellenőrző bizottság tagjainak a megválasztása, illetve felmentése.
d) az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolójának megvitatása és jóváhagyása.
e) Határozathozatal a vonatkozó jogszabályok, illetve az alapszabály által a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben.
f) Az éves tagdíj összegének jóváhagyása.
g) A egyesület éves költségvetésének és az egyesület gazdálkodásáról szóló jelentésnek a jóváhagyása.
7.1.1.4. A közgyűlés összehívása
a) A rendes közgyűlést legalább évente egyszer, lehetőleg az év első felében, a tisztújító közgyűlést kötelezően négyévenként kell összehívni, a közgyűlési meghívóban megjelölt helyszínre, ennek hiányában a közgyűlés helyszíne az egyesület székhelye. A közgyűlést az elnökség hívja össze a közgyűlési meghívóban megjelölt helyszínre, ennek hiányában a közgyűlés helyszíne az egyesület székhelye, és az egyesület elnöke, vagy az általa megbízott személy vezeti. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
– Rendkívüli közgyűlést kell négy héten belül összehívni, ha ezt:
– az elnökség szükségesnek ítéli,
– az egyesület tagságának 25 százaléka plusz egy fő aláírásával ás napirendi javaslattal kéri,
– ha jogszabály előírja
A rendkívüli közgyűlést az indítványozó által kért, meghatározott napirend megtárgyalására lehet összehívni és a rendkívüli közgyűlés csak e napirendben jogosult dönteni.
c) A közgyűlésre a meghívókat legalább két héttel a közgyűlés megtartása előtt kell kiküldeni, a meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, valamint a közgyűlés napirendjét. A közgyűlésre a meghívókat igazolható módon, írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) kell megküldeni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlésen azok a tagok vehetnek részt, akik tagdíjukat az adott időszakra befizették. A közgyűlési határozatokat igazolható módon, írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) kell megküldeni a tagok részére.
7.1.2. Elnökség
7.1.2.1. Az elnökség öt tagból, egy elnökből és négy elnökségi tagból áll. Az elnökség saját soraiból választja meg tisztségviselőit és reszortfelelőseit, egyes adminisztrációs és technikai feladatkörökre külső személyt alkalmazhat honorárium ellenében.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.
7.1.2.2. Az elnökség feladatai és hatásköre:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; két közgyűlés között a közgyűlésen elfogadott határozatok alapján az egyesület alapszabályszerű működésének irányítása;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés és az egyesület gazdálkodásáról szóló jelentésnek elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés előkészítése és összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről, és a tagsági viszony megszűnéséről való döntés;
n) eljárás etikai ügyekben a jelen alapszabály 9.2. pontja szerint.
7.1.2.3. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az elnökségi ülésre a meghívókat igazolható módon, írásban (ajánlott levélként, vagy visszaigazolható e-mail formájában) kell megküldeni. Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnök, vagy a megbízásából őt helyettesítő személy és a tagok legalább fele jelen van.
7.1.2.4. Az elnökség állandó, vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre meghatározott feladatok elvégzésére.
7.1.2.5. Az elnökség javaslatára a közgyűlés szakbizottságokat hozhat létre az egyesület egy –egy kiemelkedően fontos tevékenységi körének gondozására.
7.1.3. Ellenőrző bizottság
7.1.3.1. Az ellenőrző bizottságot a tisztújító közgyűlés választja. Az ellenőrző bizottság 3 főből áll. Az ellenőrző bizottság maga választja meg elnökét saját tagjai közül. Az ellenőrző bizottság elnöke irányítja az ellenőrző bizottság munkáját.
7.1.3.2. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület alapszabályszerű működését és gazdálkodását.
7.1.3.3. Az ellenőrző bizottság elnöke és két tagja az egyesületben más tisztséget nem viselhet.
7.1.3.4. Az ellenőrző bizottság az elnökség felkérésére köteles vizsgálatot lefolytatni. Vizsgálatot folytathat bármely szervezeti egység, vagy tag írásban benyújtott és megindokolt kérelme, panasza, bejelentése alapján, vagy saját kezdeményezésére.
7.1.3.5. Az ellenőrző bizottság a közgyűlésnek felelős, beszámolóját a közgyűlés elé terjeszti.
7.1.3.6. Az ellenőrző bizottság elnöke tanácskozási joggal vehet részt az elnökség ülésein.
7.1.3.6. Megszűnik az ellenőrző bizottsági megbízatás: határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; visszahívással; lemondással; az ellenőrző bizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; az ellenőrző bizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; az ellenőrző bizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Ha az ellenőrző bizottság elnökének megbízatása a felsorolt okok bármelyikénél fogva megszűnt, az ellenőrző bizottság saját soraiból ideiglenes elnököt választ. Az ellenőrző bizottságban megüresedett hely(ek) betöltéséről a soron következő rendes közgyűlés gondoskodik.
7.2. Az egyesület vezető tisztségviselői
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Amennyiben az egyesületnél felügyelőbizottságot hoznak létre, úgy a felügyelőbizottsági tagokra is a jelen bekezdésben foglalt kizáró és összeférhetetlenségi szabályok az irányadóak. Az ellenőrző bizottság tagjai nem lehetnek az elnökségi tagok hozzátartozói.
7.2.1. Az elnök
7.2.1.1. Képviseli az egyesületet és az elnökség egyik tagjával, ill. az elnökség által megbízott személlyel együtt rendelkezik az egyesület bankszámlája felett.
7.2.1.2. Vezeti az elnökségi üléseket.
7.2.1.3. Irányítja az egyesület munkáját.
7.2.2. Az elnökség tagjai
7.2.2.1. Ellátják az elnökségi munkamegosztásban rájuk háruló feladatokat.
7.2.2.2. Az elnök írásos felkérése alapján helyettesíthetik az elnököt.
8. A vezető tisztségviselők megválasztása és a megbízás megszűnése
8.1. A vezető tisztségviselőket négy évre választják és legfeljebb kétszer újraválaszthatóak. A tisztújítás előtt az elnökség legalább háromtagú jelölőbizottságot kér fel.
8.2. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; visszahívással; lemondással; a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselői megbízatás szünetelhet akadályoztatás, vagy ügybeli átmeneti összeférhetetlenség miatt.
8.3. Ha az elnök megbízatása a felsorolt okok bármelyike miatt megszűnt, az elnökség dönt az ideiglenes pótlásáról tagjai közül. A következő rendes közgyűlés új elnököt választ.
8.4. Ha az elnökségi tagok száma a felsorolt okoknál fogva csökken, a soron következő rendes közgyűlés a megüresedett hely(ek)et betöltheti.
8.5. Ha a vezető tisztségviselő megbízatása szünetel, az érintett testület dönthet a helyettesítés módjáról.
9. Összeférhetetlenség, etikai eljárás
9.1. Összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tennie, illetve az összeférhetetlenséget meg kell szüntetnie annak a tisztségviselőnek:
9.1.1. aki a 4.2.1. pont hatály alá esik;
9.1.2. aki tisztségében közeli hozzátartozójával kerülne alá-, ill. fölérendeltségbe,
9.1.3. akinek saját etikai ügyében kellene szavaznia.
9.1.4. Az összeférhetetlenségi bejelentést elmulasztó személy ellen bármely szervezeti egység, vagy tag panasszal fordulhat a közgyűléshez.
9.2. Etikai eljárást vonhat maga után az alapszabály, a szakmai és etikai kódex megsértése. Az eljárást írásos bejelentés formájában kezdeményezheti az egyesület bármely tagja az elnökségénél.
Az eljárás lebonyolítása az elnökség- az összeférhetetlenség szabályait figyelembe véve- háromtagú ad hoc bizottságot delegál.
Az ad hoc bizottság a delegálástól számított 30 nap alatt lefolytatja az eljárást és meghozza a döntését. Indokolt esetben az eljárási határidőt további 30 nappal meg lehet hosszabbítani.
10. Az egyesület gazdálkodása
10.1. Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A gazdálkodásról és a pénzkezelésről a tárgyév végén beszámolót kell készíteni és azt jóváhagyásra a közgyűlés elé kell terjeszteni.
10.2. Az egyesület bevételei:
10.2.1. Tagdíjak
10.2.2. Szponzorok adományai
10.2.3. Állami,alapítványi, pályázati támogatások
10.3. Az egyesület vagyonát a bevételekből a folyó kiadások és kötelezettségek levonása után fennmaradó eszközök alkotják.
11. Az egyesület megszűnése
11.1. Jogutódlással történő megszűnés
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
11.2. A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
11.3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
11.4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
12. Egyéb rendelkezések
A fentiekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapest 2022. szeptember 26.
……………………………………
Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna elnök
Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete
Záradék: Alulírott Dr. Mousa Delal Attila ügyvéd, mint a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének meghatalmazott jogi képviselője, ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Ellenjegyzem:
Dr. Mousa Delal Attila ügyvéd
(1012 Budapest, Logodi utca 44/B. fszt.)
KASZ: 36065718
Budapest, 2022. szeptember 26.
